1. Mi történik a kérelemmel?

A kérelem beérkezését követően az Online Platform Vitarendező Tanács (Tanács) elnöke a Tanács tagjai közül három tagból álló eljáró tanácsot jelöl ki a vitarendezési eljárás lefolytatására. Ha a kérelem alapján az ügy egyszerű megítélésű, vagy a felek kérik, a Tanács elnöke egy eljáró tanácstagot is kijelölhet.

A kijelölt eljáró tanács megvizsgálja a kérelmet, és amennyiben hiányosnak találja, akkor egy alkalommal határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. [NMHH-rendelet 6. § (5) bekezdés].

Ha a kérelem első vizsgálata alapján egyértelmű az eljáró tanács számára, hogy a benyújtott kérelem olyan hibában szenved [az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Iszt.) 18. § (3) bekezdés], NMHH-rendelet 7. § (1) bekezdés, amely az érdemi vizsgálatát nem teszi lehetővé, akkor az eljáró tanács a kérelem elutasításáról és annak indokáról 15 napon belül tájékoztatja a kérelmezőt.

Amennyiben az eljáró tanács a kérelmet hiánytalannak találja, akkor – a vitarendezési eljárásban alkalmazott határidőkre, az eljárás során hozható döntések joghatásaira, valamint az eljárás díjainak és egyéb költségeinek megfizetésére vonatkozó tájékoztatás mellett – megküldi az érintett online platformot üzemeltető szolgáltatónak, aki az eljáró tanács által biztosított határidőn belül benyújthatja a kérelemmel kapcsolatos nyilatkozatait és bizonyítékait, továbbá az eljáró tanács felhívására nyilatkozik arról, hogy az eljáró tanács döntését magára nézve kötelezőnek ismeri-e el. (NMHH-rendelet 10. § (1)-(3) bekezdés)

2. A vitarendezési eljárás szabályai

A Tanács nem minősül közigazgatási hatóságnak, továbbá nem rendelkezik bírósági vagy hatósági, közhatalmi jogkörrel, valamint közigazgatási vagy igazságszolgáltatási cselekmény megvalósítására vonatkozó felhatalmazással. Eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat. (Iszt. 17. § (2) bekezdés)

A feleket az eljárás során bármikor képviselheti harmadik fél, jogi képviselőt azonban nem kötelező igénybe venniük.

A jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre hívhatja fel a feleket, valamint a felek kérésére meghallgatást tart. A meghallgatáson a felek észrevételeket, nyilatkozatokat tehetnek, valamint bizonyítékokat terjeszthetnek elő. (NMHH-rendelet 11. § (1)-(3) bekezdés)

A jogvita elbírálásához szükséges tényeket, adatokat, valamint az azokat alátámasztó bizonyítékokat a feleknek kell az eljáró tanács rendelkezésére bocsátaniuk. Az eljáró tanács kizárólag a felek által benyújtott bizonyítékokat vizsgálja, bizonyítási eljárást nem köteles lefolytatni, de szükség esetén tanúkat és szakértőket hallgathat meg. (NMHH-rendelet 12. § (3)-(4) bekezdés)

A felek a vitarendezési eljárás bármely szakaszában jogosultak az ellenérdekű fél által tett nyilatkozatokra reagálni, valamint az eljárás irataiba – a döntéselőkészítő iratok és védett adatok kivételével – betekinteni. (NMHH-rendelet 12. § (5),(9) bekezdés)

3. Milyen döntéseket hozhat a Tanács?

Az eljáró tanács elsődleges célja a felek közötti egyezség létrehozása, amelynek sikere esetén írásban jóváhagyja a digitális szolgáltatásra vonatkozó szabályoknak megfelelő egyezséget. (Iszt. 19. § (1) bekezdés)

Ha a felek között nem jön létre megegyezés, akkor az eljáró tanács az eljárás során rendelkezésére bocsátott adatok és nyilatkozatok alapján megvizsgálja, hogy a kérelem megalapozott-e. Amennyiben vizsgálatának eredményeként az eljáró tanács a kérelmet nem találja kellően megalapozottnak, akkor írásban elutasítja azt. (Iszt. 19. § (2) bekezdés c) pont)

Ha a kérelem megalapozottnak minősül, akkor attól függően, hogy az érintett szolgáltató az eljáró tanács döntésének előzetesen alávetette-e magát, az ügy érdemében az eljáró tanács kötelezést tartalmazó döntést hoz vagy – alávetés hiányában – ajánlást tesz az érintett online platformot üzemeltető szolgáltató számára. Az eljáró tanács döntését vagy ajánlását megindokolja, valamint rendelkezik benne az eljárás során felmerült költségekről és azok viseléséről. (Iszt. 19. § (2) bekezdés a)-b) pont)
Az eljáró tanács döntése, illetve ajánlása nem érinti a kérelmezőnek azt a jogát, hogy igényét az eljárás bármely szakaszában bírósági eljárás keretében érvényesítse. (Iszt. 19. § (4) bekezdés)

Amennyiben az érintett online platformot üzemeltető szolgáltató az eljáró tanács döntésében vagy ajánlásában foglaltaknak nem tesz eleget, az eljáró tanács felhívja az érintett szolgáltatót a döntésben vagy ajánlásban foglaltak megfelelő teljesítésére. A felhívás eredménytelensége esetén pedig a Tanács a jogvita tartalmának rövid leírását, valamint eredményét – a kérelmező személyes adatainak megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza. (Iszt. 19. § (6) bekezdés)