A kutatás fő célja az volt, hogy a szakemberek átfogó képet kapjanak a 13–16 éves korosztály közösségimédia-használati szokásairól, a leggyakrabban használt közösségi oldalakról, valamint információval szolgáljanak a kockázatos magatartásokkal kapcsolatos vélekedésekről és gyakorlatokról.

Az eredmények rávilágítanak arra, hogy bár a gyerekek többsége tisztában van a veszélyekkel, a megelőző intézkedésekre, mint például a személyes adatok nagyobb fokú védelmére, vagy a nyilvánosan elérhető információk korlátozására már sok esetben nem kerül sor.

A kutatásból kiderült, hogy a gyerekek a közösségi média egyik legnagyobb előnyének a másokkal való kapcsolattartás lehetőségét, az új információkhoz való könnyű és gyors hozzáférést, valamint a szórakozás lehetőségét tartották. A kockázatok közül leginkább az online bántalmazást, az adatlopást, és az ezzel összefüggésbe hozható fiók feltörést, valamint a személyes adatokkal való visszaélést találták a legtöbben aggályosnak.

Az online közösségi platformok idealizáló hatásának jelentőségére több korábbi tanulmány is felhívja a figyelmet, melyet a jelen kutatás eredményei is megerősítenek. Habár az idealizált képnek való megfelelési vágy a fiúkat is érinti, de különösen nagy hatással van a lányok mentális egészségére. A közösségi médiában látottak hatására a fiúk 17,7%-a, míg a lányok, közel fele, 49,6%-a gondolta már kevésbé szépnek magát azokhoz a fiatalokhoz képest, akikkel az online térben találkozik, de hasonló tendencia figyelhető meg további vizsgált változók mentén is.

A tudatos médiafogyasztásra való ösztönzés során elengedhetetlen annak hangsúlyozása, hogy a közösségi oldalakon látott tartalmak gyakran nem a valóságot tükrözik, az általuk támasztott elvárások nem reálisak a mindennapi életben.  

Összességében elmondható, hogy több negatív hatása is van a közösségi létnek, de egyúttal sok pozitívumot is rejt magában.

A tudatos tartalomfogyasztás megkívánja, hogy a fiatalok kellő információval rendelkezzenek ezekről, és így megtalálhassák az egyensúlyt az online és offline jelenlét között, szem előtt tartva a saját érdekeiket és mentális egészségüket, a szakemberek számára pedig a jövőben az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat, hogyan segíthetnek a fiataloknak abban, hogy ezt az egyensúlyt megtalálják és hosszútávon fenntarthassák.