A mobiltelefonálás generációi

A G-k a mobiltelefonálás generációit (G=generáció, angolul generation) jelölik, vagyis azt, hol tart az adott technológia a fejlődésben.  A mobilinternet gyakorlatilag a 2G-technológiától van jelen, amikor a 2000-es évek legelején megjelent a WAP mint internetezési mód. A 3G-technológiától kezdve multimédiás tartalmakat is tudnak közvetíteni a telefonok, a 4G pedig (ami gyakorlatilag az LTE-vel egyenlő) már HD-minőségű videó továbbítására alkalmas. Folyamatban van az 5G-hálózatok kiépítése, amely lehetőséget nyújt majd a széles sávú és ultragyors adatátvitelre. Minderről bővebben a telefon aloldalunk technológia fülében olvashatnak.

Az 5G

Az 5G egy több különböző frekvenciasávon használható szolgáltatás, elektromágneses szempontból a korábbi G-khez hasonló tulajdonságú. Három alapvető dologban különbözik a korábbi G-ktől. Egyrészt az 5G-vel számottevően megnő a hálózatok adatátviteli képessége: ez azt jelenti, hogy a hálózatoknak – elvi maximumként – képeseknek kell lenniük akár 20 Gbps letöltési és 10 Gbps feltöltési sebességre (a 4G hálózatok átlagos letöltési sebessége 20 Mbps). Másrészt az 5G-vel jelentősen, néhány millisecundum alá csökken az adatcsomagok késleltetési ideje, amely olyan felhasználásoknál – nagy megbízhatóságú rendszereknél – kritikus, melyek közel valós idejű adatkommunikációt igényelnek, a 4G-s hálózatokban ez jelenleg átlagosan százszor nagyobb. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag megszűnik a letöltésre való várakozás. Végül az 5G-nél hálózatra csatlakoztatható eszközök (pl. szenzorok) száma sokszorosára nő, a cél, hogy négyzetkilométerenként 1 millió eszköz csatlakozása váljon majd lehetővé. Mindezek a tulajdonságok a fogyasztók mellett az ipari és gazdasági szereplőknek is hasznosak lesznek. Az NMHH 2020 márciusában értékesítette azokat a frekvenciákat, amelyeken a szolgáltatók bővíthetik vagy elkezdhetik kiépíteni 5G-hálózataikat. Ezeket a frekvenciákat eddig is használták mobilszolgáltatásokra vagy más technológiára, pl. műsorszórásra. A fejlesztők ma már a 6G-s rendszerek kialakításán dolgoznak, amely várhatóan 2030 körül terjedhet el világszerte.

Az 5G-ről a magyar stakeholdereket, így az NMHH-t is összefogó 5G Koalíció honlapján, az 5g.hu oldalon talál bővebb információkat.

Milyen mobilkészüléket válasszak internetezésre?

Jó, ha tisztában vagyunk a G-k és az LTE fogalmával, de természetes, hogy ezt a tudást a mindennapokban is hasznosítani szeretnénk. Ha telefont vásárolunk, érdemes a technológiai jellemzőkre odafigyelnünk. Bár Magyarországon nem hozható forgalomba olyan eszköz, amely nem CE-szabványos, vagyis rádiófrekvenciás működésével zavart kelthet más eszközök működésében, azért mindig keressük meg a CE-jelzést, különösen, ha internetről, más országból rendelünk internetezésre alkalmas eszközöket. A mobilkészülék-vásárlásról bővebben a Telefon aloldalunk technológia fülében olvashatnak. Az internet vételének módjáról a készülék leírásában tájékozódhat, valamint azt is érdemes körbejárni, hogy a szolgáltató biztosítja-e az adott minőségű hálózatot ott, ahol mi a mobiltelefont használni szeretné.

Internet a dolgainkban

El tudja képzelni, hogy a munkahelyéről, akár szóban utasítja a lakása fűtőrendszerét, hogy mire hazaér, meleg legyen? Vagy, hogy két gombnyomással a mobiltelefonján ellenőrizheti, mennyi tej van otthon a hűtőben, és ha kell, azon nyomban rendelhet is egy áruházból? A Dolgok Internetével (szakmai körökben IoT-nek hívják, vagyis Internet of Things-nek) mindez valóra válik, és a mindennapi használati tárgyaink hálózatba kapcsolódásával rengeteg, ma még futurisztikusnak ható lehetőség nyílik majd meg előttünk. De nem csak mi kommunikálhatunk a gépekkel, hanem a gépeink is egymás között (M2M, machine to machine, vagyis gép-gép kommunikáció), például ha kifogy a tej a hűtőből és ezt a hűtő érzékeli, azonnal rendelhet is az internetről nekünk tejet, amit például az egyik áruházlánc másnapra kiszállít. Ezek az újdonságok kényelmesebbé tehetik életünket, ugyanakkor érdemes lesz a tudatosságot szem előtt tartani ebben a kérdésben is. Az IoT-eszközök rengeteg adatot fognak tárolni rólunk, amelyeket nem biztos, hogy szeretnénk megosztani például az internetszolgáltatónkkal vagy bárki mással. Mindig gondoljuk át, ha nyílt internetre kapcsolódó eszközt használunk, hogy milyen feltételekkel járulunk hozzá ahhoz, hogy adatokat szerezzenek és tároljanak rólunk.

Mit jelent, hogy semleges hálózaton netezhetünk?

A legújabb uniós szabályozás szerint a korlátozástól mentes, vagyis semleges internethez mindannyiunknak joga van. Ennek érvényesülését Magyarországon az NMHH ellenőrzi. A hálózatsemlegesség azt jelenti, hogy bármilyen tartalmat és szolgáltatást elérhetünk, illetve terjeszthetünk a világhálón, és saját magunk választhatjuk meg, hogy milyen szoftvereket használunk, vagy hogy milyen számítógéppel illetve okostelefonnal, tablettel csatlakozunk az internetre. Az internetszolgáltatók nem különböztethetik meg, illetve nem tilthatják a hálózatukon továbbított tartalmakat azok forrása, felhasználója vagy a típusa alapján. Ha a szolgáltatók az üzleti érdekeiknek megfelelően korlátozhatnák egyes tartalmak továbbítását, akkor ezzel jelentősen beszűkülne a felhasználói választék a tartalompiacon, illetve súlyos alapjogi aggályokat is felvethetne.

Szűrőszoftverek

Nem mindig tudunk gyermekünk mellett lenni, amikor a médiaeszközöket használja, ezért érdemes szűrőszoftvereket beszereznünk azokra a gépeinkre, amelyek az internetre csatlakoznak. Ezek a szoftverek megakadályozzák, hogy kiskorú gyermekeink olyan tartalomhoz férjenek hozzá, amelyek károsak lehetnek számukra. Összegyűjtöttük a legnépszerűbb és legismertebb szűrőszoftverek listáját, és leírtuk a legjellemzőbb tulajdonságaikat, hogy ezzel is segítsünk Önnek a döntésben. A lista ITT érhető el.